kávéóceán

 

az óra ébreszt, a berregő.

hangja kirángat álom-

óceánom

puhán partot verdeső

 

szellemhullámaiból.

 

sötét és hideg a hajnal.

az égen apró pirkadat-

darab

a végtelen, néma zajjal

 

ébredő város felett.

              

még holdfény csillan a házsoron.

visszatart fakuló álom-

országom

ahogy keresztülvacogom

 

az aprócska szobát.

 

kávéillat lengi be a házat.

de csak egy parányi varázs-

villanás

és tovaszáll a látszat

 

egy hosszú és nehéz nap felé.

 

a kávé az útirány.

újra ott evezek az álom-

óceánon,

örökké hajóskapitány

 

a kávéóceánon.

                              

süti beállítások módosítása