felhőtlenül

a pillanat

mely elragad

és nevetek

egyedül vagy veled

a levegő is beleremeg

és csak nevetek

örökké

nevetek hangosan és halkan

és megfájdul tőle a hasam

és nem tudom abbahagyni

nem tudok nem mosolyogni

mert fáj tőle mindenem

nevetek mindenen

nevetek rajtad

nevetek rajtam

az esőn, nevetek

ahogy kimegyek

házból és elesek

nevetek, mint egy kisgyerek,

nevetek, mint egy férfi,

kacagok

vihogok

sikítok nevetés közben

és sikítok a fájdalomtól

és veletek

nevetek

és már szenvedek

mindent elfeledek

keresem,

hol lehetek

fel-fel nevetek

rettegek

valamit beveszek

elszenderedek

aztán csak nevetek

az ágyon heverek

álmodom

megváltozom

kiáltozom

és semmit sem

teszek

csak nevetek

örökké

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.