Az Idő

Reszket az idő, vánszorog,
Nem siet tova, tántorog.
Kutya jár erre, rámmorog,
Majd vakkant egyet, elrobog. 

Nézek utána, irigylem,
Engem miért nem visz innen?
Az idő kéri, segítsek,
Fájdalmain könnyítsek.
De én kérdem, miért tenném,
Örömömet benne lelném? 

Egy padon ülök, átfázom.
Szorosra húzom kabátom.
Miért van itt ilyen hideg,
Bánatomat ki érti meg?
Lassan, csak lassan, mozdulok,
Az idő felé fordulok. 

Különös alak, köpenyében
Néz rám egy kapu közelében.
Én megijedek, indulok,
De segíteni nem tudok,
Mert most váratlanul innen,
Eltűnik… eltűnik minden. 

.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.