Hétfő van, és fáradt vagyok. Most veszem észre, hogy milyen címet adtam az előző - egyébként értelmetlen - bejegyzésnek, és hiába kapcsolom ki, a Word akkor is minden sort nagybetűvel akar kezdeni.
… buta számítógép!

Köztem és közted.

Egy hatalmas vigyor.
Én mondom meg, mikor!
Szmájlik a mondat végén.
Huszonhárom fényév. 

Köztem és közted. 

A rendszer túlterhelt.
...A memóriád betelt.
Én vagyok, gépelek.
Már semmi sem lehet.

Köztem és közted.

Én vagyok az ember.
… Bedöglött a szkenner.
És most már fogadom,
Kidoblak az ablakon. 

Köztem és közted. 

Nem lesz soha semmi.
Hagylak végleg menni.
Én vagyok az ember.
Te egy buta rendszer.                                             

És mindig én nyerek  :)

meggyőzőbb lenne, ha nem csúszna el az utolsó előtti sor.
#hogyafene

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.